VI. A Szöveg 14.A Szövegösszetartó erő
A szöveg fogalma:A nyelv, a beszéd legnagyobb egysége. A mondatnál magasabb szintű nyelvi egység, egymással összefüggő mondatok sorából álló szerkesztett egység. Terjedelme: egyetlen mondattól – egész regényig.
· Tartalom szempontjából: teljesség; Megformáltság szempontjából: kerekség, lezártság érzete.
· Szerkezete: Kisebb egységekre tagolódik: fejezetek, bekezdések, mondatok. Bevezetés, tárgyalás, befejezés.
Szerkezettípusok: lineáris, párhuzamos vagy ellentétező, mozaikszerű vagy keretes, asszociatív (képszerű)A szöveget a mondatok véletlen halmazától az összetartó erő különbözteti meg. Ez a szövegkohézió, vagy szövegösszetartó erő. A szöveg megformáltságát két alapvető tényező befolyásolja. Új jelentéssel gazdagítja az elsődleges, szövegszerű jelentést.
· Szövegösszefüggés (kontextus): nyelvi környezet, az összefüggések, körülmények együttese.
· Beszédhelyzet (szituáció): Aktuális, konkrét helyzet (hely, idő, szándék, partner stb.)
A szövegösszetartó erő összetevői:
· Nem nyelvi tényezők (a szövegalkotást és a befogadást határozzák meg)
· Jelentésbeli kapcsolóelemek
· Nyelvtani kapcsolóelemek
A szövegkohézió fajtái:
· Lineáris kohézió (vonalas, egyenes vonalú): Nyelvtani (grammatikai) kapcsolóelemek, melyek a szavak, mondatok közötti nyelvtani összefüggést biztosítják.
Eszközei: kötőszó, rámutató szó, egyeztetés, toldalékok (igeragozás, birtokos személyjelek, birtoktöbbesítő jel, többes szám jele stb.), hiányos mondatok, határozott névelő használata, szórend és mondatrend (a tagmondatok sorrendje az összetett mondatokban).
· Globális kohézió (átfogó, az egészre vonatkozó): A mondatok között tartalmi, jelentés szintű összefüggést biztosítják. (leggyakrabban: kapcsolatos, ellentétes, magyarázó következtető összefüggés).
Eszközei: ismétlődő szószerkezetek, azonos valóságdarabra utaló szó (izotóp, pl.: rokon értelmű, többjelentésű, azonos alakú, hasonló alakú szavak, kifejezések), névmások, párhuzam, ellentét, logikai elrendezés, cím, kulcsszók, tárgyak, szereplők ismétlődő előfordulása.
Téma-réma (ismert rész – új információ): Az ismert és az új információ arányát a kommunikáció tényezői és funkciói szabják meg.
A beszédtempó fokozott szerepe: az ismert részt gyorsabban, a még ismeretlent lassabban mondjuk.A szórendet is befolyásolhatja. Az új, fontos, hírértékkel rendelkező részt általában az állítmány elé helyezve emeljük ki. Összetett mondatokban a tagmondatok sorrendjét is meghatározza.
_________________
Készítette: Egry Hajnalka 12.g.
