William Shakespeare: Hamlet

Reneszánsz (újjászületés) XIV-XVII. század

Itáliából indult ki.
Eszmerendszere: humanizmus (klasszikus műveltséget is jelent)
Társadalmi háttér:
-itáliai polgárosodó réteg (gazdag kereskedők)
-más életforma
-más igény a művészetben
-más történetszemlélet (az ókori kultúrához való viszonyulás, újjáéled a természet, az élet szeretete és az egyéniség kultusza)

Minden dolog mértéke az ember: humanizmus. A XVI. századra teljese elterjedt Európa országaiban is, ezekben az országokban nem tagadják teljesen és élesen az egyházat, csupán a világosodás folyamata és az antik kultúrához való visszatérés erősödött meg még inkább ebben az időszakban.

A XVI. századi Anglia

Anglia a XVI. század folyamán nőtt nagyhatalommá. A királynő a feltörekvő polgárság segítségével megszilárdította a központi hatalmat. Az angol hajók fényes győzelmet arattak a Nagy Armada felett. Özönlött az összeharácsolt vagyon az országba. A gazdasági fellendüléssel együtt járt a kultúra, a műveltség iránti fogékonyság fokozódása. Nagy hatása volt a reneszánsznak.
Az emberek érdeklődése az új műveltség bölcsője, az ókori világ felé fordult. Az angol nagyvárosokban, különösen Londonban az új igényesebb közönség követelte a látványosságot. Színházakat építettek.

Az angol színpad, előadás

A színpadnak eredetileg a fogadók udvara volt berendezve. Ennek a környezetnek a sajátosságait később is megőrizte a színház, amely négyszögben vagy hatszögben felépített, középen a fedetlen épület volt. A színpad 3 oldalról nyitott, tető nélküli játéktér volt.

Itt peregtek le az utcai vagy csata jelenetek. Mögötte 3 oldalról zárt szoba volt. Ott játszódtak a szobai jelenetek. Mellette lépcső vezetett fel az erkélyre, ahol az erkély jelenetek és a várostromok játszódtak. Középen, a fedetlen részen állt az egyszerű közönség, az emeletek fedett páholyait az előkelők bérelték.

Az előadást hirdető harsonák délután 3 órakor szólaltak meg. Csak jelzett díszlet volt, a színészek ruhája viszont színpompás. A női szerepeket is férfiak játszották. A díszlet nélküli hármas színpad, a szakadatlanul pezsgő cselekmény sokoldalú és mozgalmas technikát követelt.

Shakespeare-i színház

Shakespeare olyan helyen rendezi be színpadát, ahol természetes kellékeket tud használni. A színpadi tér egyre fontosabb, ezért egyre több a színpadi instrukció. Állandó színészekkel dolgozik. A színészek fizetést kapnak, ezért jegypénzt szednek. Ezzel a legszegényebbeket kirekesztik. A színház átalakul: populáris színházból elit színház lesz.
1599-ben Shakespeare létre hozza a Globe Színházat. A színpad 3 részre oszlott (előszínpad, hátsószínpad, felsőszínpad/erkély). Ez teszi lehetővé a színterek gyors váltását, a tér-és időbeli távolságok merész áthidalását. Nincsenek díszletek, mindent a nézők élénk fantáziájára bíz.

William Shakespeare élete

1564-ben született, Stratford on Avonban. Apja gazdálkodó. 18 évesen megnősült, 3 gyereke született. 1587-ben Londonba ment. Itt lovakat őriz, színlapot ír és később szerepet kap. Élete magasba ível: ügyelő, dramaturg majd igazgató, a Globe társtulajdonosa. Darabjait itt írja. 25 év alatt a színpad fejedelme lett, majd váratlanul hazatért (1610). Többet nem írt. 1616.ban halt meg. Megírt 37 drámát és 1 kötet szonettet.

Pályaszakaszai

1.       1591-1601
Anglia reneszánsz kora már magában hordozza az új humanista embereszményt. Ekkor írta királydrámáit: II. Richárd, III. Richárd

2.       1601-1608
Shakespeare előre látta, hogy Anglia összeomlása elkerülhetetlen. Nem élte meg a polgári forradalmat, de a feudalizmus összeomlásának szükségességét megérezte. Ebben a korszakban Shakespeare hősei lelkiismeret problémákkal vívódnak. Ekkor születnek a nagy tragédiák: Hamlet, Othello, Lear király, Romeo és Júlia, Julius Caesar

3.       1608-1611
Shakespeare elfordul kora valóságától. Eleinte regényes színműveket írt: Téli rege, Vihar. Később teljesen visszavonul, nem ír.

Hamlet, a dán királyfi (1600-1601 körül)

A Hamlet bosszúdráma. A hatalomhoz jutás és a felnőtté érés drámája, modern színpadi mű. Etikai értékek vannak benne, de ezek megkérdőjeleződnek és megromlanak. Érték válság nincs, csak a rossz pusztul, a jó megmarad. A műben megjelenik a lélek bonyolult sokrétűsége, kiismerhetetlen talányossága és a belső megosztottsága. Az összes nagyon fontos, klasszikus emberi kapcsolatot bemutatja (szerelem, barátság, anya-fiú, férj-feleség, apa-gyerek, testvéri kapcsolat), nem pedig a sablonossá vált közösségek szerepelnek benne. Egyetlen fontos alapkapcsolat sem marad ki. Minden ember a helyén van, senki szerepe nem kérdőjeleződik meg. Nem mosódnak vagy zavarodnak össze az emberi kapcsolatok.

Szereplők jellemzése

Hamlet

A többiektől lélekben, erkölcsben, gondolkodásban és világnézetben elütő nagy egyéniség. Egyfajta emberi értéket képvisel, humánumot egy felborult világban. Nem köt kompromisszumot, nem mond le az értékeiről. Harcol az értékeiért és nem hajlandó feladni őket. Hamlet nem tudja, hogy ki van mellette és ki van ellene. Tanácstalanul áll a világban. Hamlettől elfordul az anyja. Rosencrantz és Guildenstern, Claudius hatására pillanatok alatt ellene fordulnak. Horatioval és Opheliával szemben is bizalmatlan. Hamlet késlekedő hős, aki nem tudja, mit kell tennie. Túl sok csalódás éri, úgy érzi felborult körülötte minden. A Dániában történt esetet az egész világ romlottságaként éli át. az egész világot felborultnak és önmagából kifordultnak látja. Nem biztos, hogy egyedül meg tudja váltani. Az őrültség színlelésében menekült. Eközben megpróbálja újraépíteni magában a világot.
Drámai konfliktus: Hamlet feladatot kap atyja szellemétől. Késznek mutatkozik a vérbosszúra. A szellemtől kapott feladat több Hamlet számára puszta bosszúnál: az egész züllött világ megjavításának a feladatává nőtte ki magát. A bosszú akadályai Hamlet jellemében vannak. A valódi konfliktus nem Hamlet ás Claudius között jött létre, hanem Hamlet lelkében. A bosszú kötelezettsége és e kötelezettséget megakadályozó erkölcsi világnézet aggályai, fenntartásai között.
Nem azonnal bosszul: Nincs bizonyítéka. AZ egyetlen bizonyíték a szellem vallomása, aki akár „ördög is lehet”. Várja a megfelelő alkalmat. Probléma, hogy az anyja szerelmes a gyilkosba. Más részt a bosszúval ugyanazt tenné, mint Claudius, gyilkolna. Hívő ember, hogyan vehetné át Isten, ítélő szerepét? A történetekben senki nem ütközik meg, ezért úgy érzi az egész világgal szembe került. Gondolkodó, igazi értelmiség, aki minden helyzetnek és állításnak az ellenkezőjével számol. Elméjében minden konkrét kérdés azonnal egyetemessé növekedik.
Felnőtté válása: Békés családban nőtt fel és külföldön tanul, burokban él. Rövid idő alatt kell felnőtté válnia, súlyos döntéseket kell hoznia (emberi sorsok kerülnek a kezébe). Monológok, belső viták és párbeszédek világítják meg a gondolatait. A középkori és a reneszánsz világfelfogás ütközik benne.

Claudius

A volt király öccse. Miután megmérgezte a bátyját ő lett a király. Hataloméhes és számító. Negatív figura, mint gyilkos, de királynak jó. Akkor jön rá, hogy Hamlet mindent tud és bosszút akar állni, amikor a vándorszínészek előadják a színdarabot. Ezért Láertész közreműködésével megmérgezi Hamletet.

Gertrúd

A volt és a jelenlegi király felesége és Hamlet anyja. Hamar túlteszi magát férje halálán. Hűtlen. Hamlettel az elején rossz a viszonya, de a végére kibékülnek és igazi anya-fia kapcsolat lesz közöttük. Naivitása és gyengesége mutatkozik meg. Se nem pozitív, se nem negatív szereplő.

Ophelia

A főkamarás Polonius lánya és Láertész húga, Hamlet szerelme, ő viszonozta a fiú érzéseit. Mások és az érzései irányítják. Érzelmileg labilis. A korának megfelelő lány szerepét mintázza. Öngyilkos lesz, mert azt hiszi szerelme, Hamlet teljesen megörült, és mert apja halála miatt úrrá lesz rajta a gyász.

Polonius

A király főkamarása. Számító. Lányát használja arra, hogy megtudjon valamit Hamlettől vagy Hamletről. Nem törődik lánya érzéseivel. Jó a viszonya Hamlettel. A besúgásra és gyilkosságra épülő rendszer alappillére.

Láertész

Polonius fia és Ophelia bátyja. Kalandvágyó, bosszúszomjas, határozott és kiegyensúlyozott személyiség. Nagyon szerette apját. Sosem nézte jó szemmel Ophelia és Hamlet viszonyát. Bosszúból megmérgezi Hamletet, de a végén megbánja tettét és mindent elmond neki.

Horatio

Hamlet barátja. Csak Horatio éli túl a történetet. Nagyon földhöz ragadt, nem hisz a szellemekben. A barátaiért az életét is odaadná. Ő alakíthatná Hamlet előregondolkodó és megfontolt alakját.

Szerkezete

Expozíció
Őrségváltáskor megjelenik a szellem. Ez megteremti a mű komor, vészjósló és kísérteties hangulatát. Megismerhetjük a mű főbb szereplőit, Hamlet lelki állapotát és feltárul a végzetes jövőt magában hordozó múlt (a szellem által). Kibontakozik a helyzet.

Bonyodalom

Hamlet és Claudius kölcsönösen puhatolóznak. Egymás titkait szeretnék kifürkészni. Megindul a konfliktusok sorozata: Hamlet-Gertrúd, Hamlet- Ophelia, Hamlet-Claudius. Polonius halála.

Tetőpont

Előadás: „egérfogó-jelenet”.
 Leszámolások sora: Claudius, Gertrúd, Rosencrantz, Guildenstern, Láertész és Hamlet halála. Ophelia öngyilkossága.

Megoldás

Az a megoldás, hogy kiderül az igazság. Hamlet erkölcsileg fennmarad.

A mű zárásával nem kérdőjeleződnek meg emberi alapkérdések.
 Zárás: mindenki meghal (az értéket elpusztító emberek is), de Dánia megtisztul. A tragikus hős meghal, de pusztulása egyszerre vereség és győzelem. Az erkölcsi világrend, amelyet a tragédia főszereplője önnön feláldozása árán helyreállít, a lét és a tudás világrendje is egyben.

Szállóigék a Hamletből

„Gyarlóság: asszony a neve”
„Légy hű önmagadhoz”
„Lenni vagy nem lenni: az itt a kérdés!”
„A többi néma csend”
„Valami bűzlik Dániában”