Moliére: Tartuffe

Élete
1622-1673. Francia lírai színműíró, eredeti neve: Jean Baptiste Poquelin. Jómódú polgári családból származott. Anyja korán meghalt, apja nevelte. A clermanti jezsuita kollégiumba latint tanult. Az egyetemen jogot, filozófiát hallgatott. Tanulmányai után színész majd színház tulajdonos lett. A Bejart családhoz költözik, színtársulatot alakítanak. Itt kitűnt a tehetsége. Kétszer is az adósok börtönébe kerül, de kimentik. 1645-ben vándorszínész lett, a köznépnek játszott. 13 évig tapasztalatot szerez. Kiváló komikus, példaképe Scarmucci, olasz műveket dolgozott át. Bejartné adta neki a Moliére nevet. 1658-ban visszatért Párizsba és XIV. Lajos udvarába kerül. 1659-ben bemutatják első drámáját Kényeskedők címmel (parnevü- újgazdag rétegről szól). A király azt mondta, ha egy éjszaka alatt megír egy olyan művet, melyet be lehet mutatni, akkor ő lesz a királyi színház igazgatója. Sikerei pályatársai gyűlöletét felkeltették ellene. 1664-ben bemutatták a Tartuffe-t, melyet a befolyásos egyházi körök betiltatták az előadást. (Mert nem tiszteli a felső arisztokrácia érdekeit.) 1669-ig nem tudják bemutatni. Halála jelképpé emelkedett, mert 1673-ban a Képzelt beteg címszerepe közben rosszul lett és a színpadon halt meg.

Munkássága

Pályafutása a 17. század legragyogóbb éveire esik: kevesebb a belső ellentmondás, ezért komédiákat ír. Vonásaiban klasszicista, de nem teljesen mert:
- Komédiát írt, nem tragédiát
- Nem csak az arisztokráciának, hanem a köznépnek is írt
- Olasz comedi del art-ból merít (nem a szöveg a fontos, hanem az előadás módja a mimika és a gesztus)
- Farce-t alkalmazza (középkori francia utcai bohózat, farce: helyzetkomikumra épülő tréfa).
Művészete nem csupán a királyt szolgálja, hanem azokat a helyzeteket ábrázolja, amelyekben a királyt a polgárság a maga szolgálatába állítja. Drámáiban betartja a hármas egysége (hely, idő, cselekmény). Minden művében a józanságot hirdeti, elsősorban verses drámákat ír. Az érdekli őt, ami az emberektől, helytől, kortól független a belső tulajdonságok.
Ezért műveiben egy-egy embertípust mutat be:
- Don Juanà hódító
- Tartuffeà képmutató
- Képzelt beteg à hipochonder
- Fösvény à zsugori, pénz rabja
- Embergyűlölő à kompromisszumra képtelen ember
- Férjek iskolája              
                                  à nemek közti harcot testesíti meg
- Nők iskolája

Újszerűsége: a polgár erkölcsét igyekszik formálni. Központba kerülnek a közvetettebb erkölcsi problémák: a szerelem, a természetes életrevaló érzelmek, de a párválasztás kérdése is. Kényesebb témája: a párizsi szalonok világának bemutatása. Lényege: a címben mindig benne van a tartalom.

Főbb művei
- Tartuffe
- A fösvény
- Don Juan
- Nők iskolája
- Férjek iskolája
- Tudós nők
- Schopin furfangjai

A komédia

A komédia a dráma műnemébe tartozó műfaj. Uralkodó esztétikai minősége a komikum, olyan értékszerkezet, amelyben értékhiány lepleződik le, vagy értékvesztés válik nyilvánvalóvá. A komédia hősei átlagos alakok, akik szellemi, erkölcsi, jellembeli fogyatékosságuknak vagy nincsenek tudatában, vagy negatív vonásaikat értékesként tüntetik fel. A komédia cselekményében sok a valószerűtlen fordulat, cselszövés, véletlen, megoldása pedig mindig szerencsés kimenetelű. A komédia során az értéktelenség lelepleződik. Komikus konfliktusra épül a darab: kisszerű hősök ütköznek össze, és a küzdelembe belebuknak, felsülnek. A hamis látszat alól előtűnik a valódi lényeg.
Műveiben Moliére támaszkodott az olasz vígjáték, a comedia del art hagyományaira is. Ennek a legfőbb műfaji sajátossága a rögtönzés volt. A színészek nem szöveget kaptak, csak a cselekmény vázlatát. A párbeszédeket a színészeknek kellett kitalálniuk. A francia vásári komédia, bohózat, a farce elemeinek hatása is megfigyelhető vígjátékaiban. A farce helyzetkomikumra épülő tréfa volt.

Tartuffe

1664-ben íródott. Molière egyik legjobban sikerült vígjátéka volt a Tartuffe, melyben egy jómódú polgári családba beférkőzik egy démoni gazember, aki körmönfont ravaszságával, mindenre elszánt aljasságával majdnem a végső romlásba taszítja őket. A klasszicista komédiára jellemző hármas egység elve alapján íródott a darab, egy hát egy napon játszódik, egy helyszínen és egy eseményt mutat be. A színhely az egész mű során Orgon párizsi házának szobája, a vígjáték ideje mindössze néhány órát ölel át.
 Moliére ebben a művében az álszenteskedés társadalmilag különösen veszélyes bűnét leplezi le. Az álszent nemes magatartás leplébe burkolózva, olyan tetteket hajt végre, amelyek egyéni haszonra törők. Tartuffe az őszinte vallásosság, jámborság pozitív erkölcsi értékeit használja föl aljas céljai elérésére, s ezzel egy ideig félrevezeti Orgont és édesanyját Pernelle.
Moliére kész kiforrott jellemekkel dolgozik. Szereplőit több oldalról, több egymással ellentétes szemszögből vizsgálja meg, s az egyes jelenetek és felvonások a változatlan jellemek újabb és újabb vonásait villantják fel.

Szereplők jellemzése

Tartuffe
Semmit nem tudnak róla (Damis és Dorine szerint egy parasztszármazású nincstelen ember, Orgon szerint elszegényedett nemes, a király tisztje szerint régóta körözött bűnöző), álszent, képmutató, hatalom-és pénzéhes ember, neve azt jelenti: szélhámos, truffer francia igéből ered melynek jelentése csalni, Tartufo olasz színész nevéből származik.

Orgon
Tehetős párizsi polgár, de nem tudjuk miből él. A király elleni zavargások idején nyíltan a király mellet foglal állást, de kapcsolata van az ellen táborral is. Egy jó barátját bújtatta a házában. Erről bizonyítékai vannak a házban, egy dobozban. Előző házasságából van két gyermeke, a egyik Damis, a másik Mariane. Fiatal felesége lendületet, jókedvet, derűt vitt a házba. Viszont gyerekeit mindenható családtagként kezeli.

Elvira
Orgon felesége. Ő Moliére legnemesebb női alakja. Gyerekeknél nem sokkal idősebb. Szép, kedves, elegáns „ő is gyerek”. Nem tud arról, hogy Orgon Tartuffe-re hagyta a vagyonát és a kazetta titkát. Első és utolsó jelentben van szerepe.

Damis
Indulatos, önérzetes, tapasztalatlan, kiskorú.

Pernelle asszony
 Orgon anyja, Hagyomány és konvenció megtestesítője, aki elegáns és társasági, az bűnt követ el szerinte. Udvariatlan, fecsegő, ellentmondást nem tűr. Megszállott nem hiszi el, hogy Tartuffe becsapta őket. Megfigyelései sokszor helytállóak, pl.: „Dorine nagyon sokat fecseg.” „ Cléante szívesen ad tanácsot.”

Cléante
 Elvira testvére, gazdag, elegáns, társasági. A józanész képviselője. Szélsőségektől tartózkodik. Könnyeden, választékosan beszél. Szívesen ad tanácsokat. Ő a rezonőr – az író szócsöve.

Valér
Szerelmes Mariane-ba, őszinte, udvari körökben járatos, értesülést szerez arról, hogy a királynál feljelentették Orgont. Bátor, személyes biztonságát kockáztatja, hogy megmentse a családot. Gazdag.

Dorine
 Szolgáló, cseléd. Régebben van a háznál, mint Elvira. Bizalmas a viszonya Orgonnal.

Mariane
Orgon lánya. Valér szerelme. Apai döntések irányítják az életét sokáig.

Szerkezete

Első felvonás (expozíció)
Orgon házában vagyunk, és Pernelle asszony veszekszik mindenkivel. Így bemutatnak minden szereplőt. Tartuffe-re az első célzást Dorine teszi meg. Tartuffe csak azért van itt, hogy Elvirát elhódítsa. Cleon és Dorine párbeszédéből kiderül, hogy Orgon is Tartuffe hatása alatt áll. Megérkezik Orgon, de nem szól a feleségéhez és sógorához, hanem Tartuffe-ről érdeklődik. Tartuffe minden bizonnyal vallási képmutató. Orgon állandóan áradozik róla. Megpróbáljál Orgon szemét felnyitni.

Második felvonás (bonyodalom)
Orgon nagydolgot szeretne adni. Lánya vonja vissza Valérnak tett házassági ígéretét és menjen hozzá Tartuffe-höz. Dorine közbeszól, de a lány nem mer ellent mondani apjának. Orgon számára legfontosabb gyermeki erény az engedelmesség. Tejhatalmú úrnak képzeli magát, a család fölött. Ez az egész akkori társadalom kritikája mert minden képmutató.

Harmadik felvonás (cselekmény kibontakozása)
Elvira valószínűleg Dorine tanácsára elhívja Tartuffe-t, hogy lebeszélje erről a házasságról. Itt jelenik meg először Tartuffe a színen. Meglátja Dorine-t és Tartuffe megfedi, hogy erkölcstelen az öltözéke miatt. Viszont Elvirának a mellkendőjét babrálgatja. Damis kijön a szekrényből, és evvel elront mindent, apja kitagadja. Orgon tettei: Mariane-t Tartuffe-nek ígéri, fiát kitagadja, egész vagyonát Tartuffe-re íratja.

Negyedik felvonás (tetőpont)
Cleon megpróbálja sarokba szorítani Tartuffe-öt érvekkel, de nem sikerül. Közben Orgon hozza a házassági papírokat. Mariane jellemében történik változás: ez az első, amikor ellent mond az apjának. Elvira felajánlja, hogy leleplezi Tartuffe-öt. Szól a férjének, hogy bújjon az asztal alá és figyeljen. Amikor lelepleződik, Tartuffe ugorjon elő. Tartuffe lelepleződik, de Orgon nem mer előbújni, mert fél. Orgon a kazetta titkát is Tartuffe-re bízta, így élete is Tartuffe kezében van. Végül előjön az asztal alól, de Tartuffe elmegy.

Ötödik felvonás (megoldás)
Tartuffe elmegy és feljelenti őket. Megérkezik Lojális úr (törvényszolga) a végzéssel, hogy kilakoltatják a családot a házból. Valér szervezi a család megmenekülését, de a rendőrhadnagy elállja a menekülés útját. Megérkezik a király, és rendet tesz. Tartuffe-öt letartóztatják. Királyi bocsánat Orgonnak.

A szerencsés befejezés kötelező érvényű vígjátéki konvenció volt akkor. Moliére végső üzenete az emberek lelkében élő rend és harmónia utáni vágynak két démonikus ellensége van: a fanatizmus és a gonoszság. Ezek ellen küzdeni pedig mindenkori emberi kötelesség.

Komikus hatás elemei

·         Jellemkomikum: másnak mutatják magukat, amik, de lelepleződnek, pl.: Pernelle asszony viselkedésének ellent mond

·         Jellem kontraszt: egymás fényében válnak komikussá. Normális és abnormális gondolatokat ütközteti, pl.: Dorine Elvira betegségéről számol be Orgonnak, de Orgon Tartuffe-ért aggódik.

·         Helyzetkomikum: félreértés, pl.: asztal jelenet itt kétszeres félreértés van. Tartuffe nem tudja, hogy figyelik. Elvira nem tudja, miért nem jön elő Orgon.

·         Paródia: éles nyelvű komorna Dorine. Ő a comedi del art egyik örököse. Dorine fegyvere az utánzás.

Komédia vagy tragédia

·         Egyszer komédia, mert a köznépnek szól. Klasszikus szemmel is az. Ha a végét nézzük, akkor is komédia.

·         Viszont Tartuffe okozta szerencsétlenség egyre nagyobb, mert a tétje is egyre nő. (Mariane boldogsága, a család vagyona).

·         Tragédia, mert Orgon élete a tét.

·         A végén a király szerepe, XIV. Lajos iránti tisztelet.