Irodalom tétel Radnóti

2010.04.21. 16:12 | Szinyei 2010g | Szólj hozzá!

Radnóti Miklós (1909-1944)

Eclogák

 

Radnóti Miklós a Nyugat harmadik generációjához tartozott. Költő, műfordító, prózaíró volt. Életművével ma már a magyar irodalom klasszikusai között foglal helyet.

 

Életrajza

-   1909-ben született Budapesten: születésekor édesanyja és ikertestvére meghal

-   édesapja 12 éves korában meghal, anyai nagybátyja lesz a gyámja

-   érettségi után Csehországba kerül: Állami textilipari szakiskola

-   1928. hazajön: nincs kedve sem a kereskedelemhez, sem a textiliparhoz

-   folyóiratot indít 1928. címmel

-   1930. szegedi egyetem bölcsésztudományi kar: magyar-francia szak

-   1930 első verseskötete: Pogány köszöntő

-   Újmódi pásztorok élete- 1931

-   Lábadozó szél – 1933

-   Újhold – 1935

-   Járkálj csak, halálraítélt!

-   Meredek út – 1938

-   Felesége: Gyarmati Fanni

-   1940-ben zsidó származása miatt behívják munkaszolgálatra

-   1944. végzetes munkaszolgálat: szerbiai város: Bor → innen viszik el Heidenauba, majd megint visszakerül Borba, innen indul társaival az északnyugati határ felé

-   1944-ben Abda határában lelövik

-   1946-ban találják meg holttestét, zsebében a Bori notesz: lagerben írt költeményeket tartalmazza, erről ismerik majd fel

 

Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát. Egyik legősibb költői formához tér vissza, amely a humánum őrzését jelenti a barbár, fenyegetett világban.

Ecloga: bukolika, pásztori költemény, Theokritosztól ered a műfaj, az ő bukoliáira jellemző a hexameteres forma, kizárólag pásztori életeket mutatott be idillien, majd Vergilius írt az idillek mintájára hexameteres költeményeket, melyek az Eclogae címmel váltak ismertté. Idővel az idill és az ekloga összemosódott és általánosabb értelemben a természetben ártatlanul és boldogan élő ember eszményített ábrázolását jelentette. Az idill vagy idillikus a kellemesen harmonikus állapotokat jelöli, s a feszültséget oldó ábrázolással azonos. De kifejezhet az idill boldogságkeresést is.

Radnóti verseiben nem önmagában jelentkezik az idill. Újmódi énekeit expresszionista lendület járta át, tartalmazott mozgalmi és népies motívumokat is. Kassák Lajos és Füst Milán versei hatottak rá elsősorban. A szabad vers kötetlen, bár ez ellentmond önmagának, a vers ugyanis nem kötetlen, hiszen ez különbözteti meg attól, ami nem vers. A szabad vers sem a ritmus, sem a rím, sem az egyes sorfajták alkalmazásában nem követ semmiféle szabályt, képletet. Eredete évezredes múltba nyúlik vissza.

A művek egyik végletükben a vershez, a másikban a prózához "simulnak". Radnóti eklogái 1938 és 1944 között születtek,az első spanyolországi köztársaság bukása után, az utolsó szerbiai láger poklában.

Az eklogákban egy teljesen érett költő szólal meg, aki a szörnyű években találja meg biztonságosan saját hangját az idill és a tragédia összeolvadásában, a félelem és a fájdalom klasszikus megfegyelmezésében. Az antikvitás, a kultúra idézése és védelme ebben a korban egyik lehetősége volt az ellenállásnak.

Az Első ecloga előt lefordította Vergilius IX. eclogáját, majd megírta saját eclogáját. 3 évvel később 1941-ben tér vissza a műfajhoz. Szám szerint 8 eclogát írt, de a 6. hiányzik.

 

I. ecloga:

-         mottó: latin nyelvű idézet Vergilius Georgicon című művéből

-         verselés: hexameter

-         tartalmilag a költő önmagával viaskodik

-         párbeszédes forma: pásztor – költő

-         kezdés

o   természeti képek

o   az áprilisi szeszélyességet mutatja be a költő

-         középső egység: („Miért vagy olyan szomorú” –tól)

o   A költő érzelmei jelennek meg, undorodik ettől a szörnyű világtól

o   Radnóti részletesen szól a korabeli történelmi eseményekről

§  Spanyol polgárháború

§  Frederico Garcia Lolca olasz költő halála

o   Ebben a világban az igazi értékek elvesztik jelentőségüket, eltorzul az értékrend

o   József Attila haláláról szól, jelentéktelenné válik halála

-         Záró sorok: („Hát te hogy élsz”)

o   A tölgyfa-hasonlattal fejezi ki a költő saját léthelyzetét a világban

o   A költő legfontosabb feladata az alkotás

o   A befejező sorokkal a költő vágyaira utal: Nyugalmas, idillikus világban szeretne élni, legfőbb feladata a küzdelem a bűn és a gonoszság ellen

II. ecloga:

-         1941-ben írja

-         az akkori Jugoszlávia elleni támadás hatására született a vers

-         párbeszédes forma: költő – repülő

-         tipikus ellentét: A költő szavaiban a békevágy, míg a repülőgép pilóta szavaiban a háború, a pusztulás jelenik meg, hisz ő csak parancsot teljesít

 

III. ecloga:

-         a költő feladja a párbeszédes formát

-         személyes vallomásban fejezi ki vágyait

-         ifjúságának idilli emlékei között keres menedéket





IV. ecloga:

-         Tajtékos ég úgynevezett posztumusz kötetében jelenik meg

-         Téma: szenvedélyes szabadságvágy

-         Forma

o   A költő és a hang párbeszéde, de már a nevekkel is a költő kettős énjére utal

o   Belső vita jelenik meg a versben

-         3 kérdés és 3 válasz alkotja a vers gondolatmenetét

o   1. kérdés:

Miért született erre a világra? Miért ő maradt életben? Születési körülményeire utal a költő.

o   1. válasz:

A hang bátorítja a költőt. Sokféle betegség ellenére életben maradt, tehát feladata van ebben a világban.

o   2. kérdés:

Miért él, ha nem lehet szabad?

o   2. válasz:

A hang válaszában vigasztalja a költőt. A természet idilli világában keressen menedéket. A hang válaszában idilli képek sorozata jelenik meg

o   3. kérdés:

A rab világban teljesen lehetetlenné válik az élet. Hogyan lehet ezt az életet elviselni? Egyetlen lehetőség marad: a halál. Ez jelentheti az igazi szabadulást. Párhuzam jelenik meg a versben az érett gyümölcsök és a költős sorsa között.

o   3. válasz:

A záró sorokban a költő feladatát jelöli meg a hang. Önmegszólító a vers ezen része. A költő verseiben tiltakozzon a világban eláradt gonoszság ellen.

 

V. ecloga:

-         Barátjának, Bálint Györgynek állít emléket, aki mint munkaszolgálatos tűnt el az ukrajnai hómezőkben

-         A bizonytalanság és a fájdalom kettőssége jellemző



VI. ecloga:

-         Ilyen verscím nem létezik Radnóti ecloga-ciklusában

o   oka: Vagy elkallódott, vagy pedig a Töredék című versével azonos az ecloga. Ez a verse befejezetlenül maradt, hisz ekkor vonult be utoljára munkaszolgálatra, s a vers címét az utókor adta.

-         téma:

A kor bűneinek aljasságának részletes bemutatása

-         anaforás szerkesztés

-         1. vsz.:

o   az ember parancsra mindenre képes, ha kell, öl

-         2. vsz.:

o   besúgás, árulás és rablás korában élt a költő

-         3. vsz.:

o   szürreális képek

o   az ember elaljasodását mutatja be

o   nem mondhatták ki az igazságot

-         4. vsz.:

o   tetőpont

o   ebben a világban nem érdemes élni, nem érdemes gyermeket szülni

o   többen öngyilkosok lesznek

-         5. vsz.:

o   a költő feladatát mutatja be

o   csak hallgat és várja a változást

o   biblikus kép: Átkot mond a világra Ézsaiás próféta alakjában

VII. ecloga:

-         forma: megszűnik a párbeszéd

-         tartalmi szempontból a fogolytáborban lévő költő feleségével, Fannival beszélget

-         a vers beszámolólevél kedvesének a táborról, ezért úgynevezett lágervers is egyben

-         verselés: hexameter

-         hangvétel: elégikus

-         a versben kettőség vonul végig

o   Bemutatja a költő a fogolytábor világát, tárgyias részletezéssel szól a foglyok életmódjáról, számukra egyetlen lehetőség marad: az álom világába menekülni. A költő is ezt teszi, az emlékekben keres menedéket, így kerül ellentétbe az otthoni idillikus világ, a múlt képei és a félelmetes pusztító valóság, a jelen világa

-         A vers középső egységében („Ékezetek nélkül…”) aprólékosan bemutatja a foglyok kiszolgáltatott helyzetét. Rendkívül megalázottan kell élniük, hisz szinte az elemi létfeltételeket sem biztosítják számukra.

-         Zárás: A költő fájdalmas vágyakozása jelenik meg a záró-sorokban. A múlt világa utána az otthon és a feleség hiányával zárul a vers.



VIII. ecloga:

-         munkatáborban született

-         lágervers

-         A költő kemény hangon bírálja a korabeli helyzetet, vádaskodik az emberhez méltatlan körülmények miatt.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://szinyei2010g.blog.hu/api/trackback/id/tr251940233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása